Központi fűtés

Központi fűtés

Központi fűtésről

Központi fűtőberendezéseknek az olyan berendezéseket nevezzük, amelyek:

• egy időben több helyiség fűtésére alklamasak,

• a fűtéshez szükséges hőenergiát egy helyen, általában a kazánházban állítják elő,

• a kazánházban előállított hőenergiát valamilyen hőhordó közeg (víz, gőz, levegő stb. ) révén továbbítják a fűtendő helyiségekbe.

központi fűtés

A központi fűtés előnyei

• a fűtött épület minden helyiségében, még a mellékhelyiségekben is biztosítja az előírt hőmérsékletet,

• a helysiégek belső hőmérsékletének állandó értéken tartása központilag szabályozható,

• a fűtőberendezést a lakók, illetve a dolgozók jelenlététől függetlenül mindenkor a külső hőmérsékletnek megfelelően lehet üzembe helyezni, és így a helyiségek hőmérséklete minden időpontban a kívánt értéken tartható,

• nem kell tartanunk sem a szénmonoxid-mérgezéstől, sem a tűzveszálytől,

• a központi fűtőberendezés aránylag kis költséggel kapcsolható más kalorikus berendezéshez, mintpl. melegvíztermelő, főzőkönyhai, mosókonyhai, kórházi, szellőztető stb. berendezéshez.

A központi fűtés hátránya

• az épületen belüli lakások között a fűtési költség elszámolása neházkes, és gyakran nem a tényleges hőszétosztáson alapszik.

A központi fűtőberendezések osztályozása

Ha ezeket a fűtési rendszereket osztályozni akarjuk, az ösztályozáshoz a következőket vehetjük alapul:

1, a hőközlés módját, vagyis azt, hogy hogyan adja le a fűtőberendezés, illetve a fűtőtest a fűtendő helyiségben a szükséges hőmennyiséget,

2, a hőhordó közeg anyagát, vagyis azt az anyagot, amellyel a szükséges hőmennyiséget a hőfejlesztő berendezésből (kazánból) a helyiségekben lévő fűtőtestekhez szállítjuk, és végül

3, a berendezés kiviteli megoldását, vagyis a fűtőberendezés kazánjainak, csőhálózat-rendszerének és fűtőtestjeinek elrendezését.

1. A hőközlés módja szerint háromféle központi fűtés van:

konvekciós fűtés - sugárzó fűtés - légfűtés

a, A konvekciós (hőáramlásos) fűtés csoportjába azok a fűtőberendezések tartoznak, amelyek fűtőtesteiken keresztül a szükséges hőmennyiség nagy részét úgy adják le, hogy a helyiségnek a fűtőtest felületével érintkező levegőjét melegíti fel. a felmelegített levegő felfelé száll, és mozgásba hozza az egész helyiség levegőjét. A légforgás közben a fűtőtest felületéhez állandóan lehűlt levegő áramlik, és onnan felmelegített levegő távozik. A konvekciós fűtőberendezések fűtőtestei kis mértékben sugárzással adnak le hőt.

b, A sugárzó fűtés csoportjába azokat a fűtőbeendezéseket soroljuk, melyeknek fűtőtestei, illetve hősugárzói a helyiség fűtéséhez szükséges hőmennyiség túlnyomó részét sugárzás útján adják le. A sugárző fűtőberendezések hősugárzói is előidézhetnek a helyiségben konvekciót (hőáramlást), ez azonban kismértékű, mellékes folyamat.

c, A légfűtés csoportjába azok a fűtőberendezések tartoznak, amelyek valamilyen központi légfűtő készülékben levegőt melegítenek fel, s a felmelegített levegőt természetes vagy mesterséges erővel fújják a fűtendő helyiségbe.

2. A hőhordó közeg anyaga lehet

a konvekciós fűtőberendezésekben: víz és gőz,

a sugárzó fűtőberendezésekben: víz, gőz, gáz, elektromos áram,

a légfűtési berendezésekben: víz, gőz, gáz, füstgáz.

3. A kiviteli megoldás alapján a fűtőberendezéseket háromféleképpen csoportosíthatjuk:

a hőhordó közeget keringtető erő szerint (pl. gravitásciós melegvízfűtés, szivattyús melegvízfűtés, kisnyomású gőzfűtés, nagynyomású gőzfűtés stb.),

a fűtési csőhálózat rendszere szerint (pl. egycsöves, kétcsöves, alsóelosztású, felsőelosztású stb.),

a fűtőtestek szerint (pl. sugárzó mennyezetfűtés, sugárzó padlófűtés stb.),

A kiviteli megoldás hármas csoportosítása általában nem független egymástól. A hőhordó közeget keringető erő bizonyos határok között befolyásolja a csőhálózat rendszerét, és e kettő együttesen kihat a fűtőtest megválasztására is.

 

közpotni fűtés rendszer

A, Konvekciós fűtés

A központi fűtőberendezések túlnyomó többsége konvekciós fűtés. A hőhordó közeg anyaga szerint háromféle konvekciós fűtést különböztethetünk meg:

1. melegvízfűtést (a fűtővíz hőmérséklete legfeljebb 100 C fok),

2. forróvízfűtést (a fűtővíz hőmérséklete 100 C fok felett),

3. gőzfűtés.

1. Konvekciós melegvíz-fűtőberendezések

Jelentős előnyei miatt a legelterjedtebb fűtési rendszera konvekciós melegvízfűtés. Ezek az előnyök a következők:

• a fűtőtestek alacsony felületi hőmérséklete biztosítja a helyiségek kellemes és egyenletes felmelegedését, és higiéniai szempontből is megfelelő,

• a fűtési üzem a fűtővíz hőmérsékletének változtatásával központilag könnyen szabályozható, és mindig a külső levegő hőmérsékletének változásához igazodhat,

• a nagy üzembiztonság miatt a berendezés üzemben tartása csak kevés felügyeletet igényel,

• működése majdnem teljesen zajtalan,

• csekély a rozsdásodás veszély, s ezért a berendezés élettartama hosszabb, mint általában a többi fűtőberendezésé.

• nagy víztartalma miatt hőtárolóképessége jelentős.

Hátrányai:

• a fűtővíz felmelegítéséhez hosszabb felfűtési idő szükséges,

• a berendezés az üzemszünetek alatt is vízzel van teli, s a víz könnyen megfagyhat a vezetékekben,

• nagy a beruházási költsége.

A konvekciós melegvíz-fűtőberendezések üzemük szerint három csoportba sorolhatók:

a, gravitációs,

b, szivattyús,

c, kombinált (gravitációs-szivattyús) melegvízfűtések.

a, Gravitációs melegvízfűtés

A "gravitáció" latin eredetű szó, nehézségi erőt jelent. A gravitációs melegvíz-fűtőberendezések működése a hideg és a meleg víz fajsúlyának különbségén alapszik. (1 liter +4 C fok hőmérsékletű víz súlya 1 kg, és 1 liter 90 C fok hőmérsékletű víz súlya 0,965 kg.)