Központi fűtés rendszerek

Az egyedi fűtőkészülékek ellentétben a központi fűtés lényege az, hogy a gáz elégetése központi hő-termelő berendezésben megy végbe, és felszabaduló energiát közvetítő közeg segítségével szállítjuk el a felhasználás helyén lévő hő-hasznosítóhoz. A háztartásokban közvetítő közegként leggyakrabban vizet használnak. Elvétve légfűtő berendezéssel is találkozhatunk. Maradjunk azonban a vízüzemű gáz-fűtőkészülékeknél.

Melegvíz-fűtőberendezések:

Háztartásokban jelentős előnyei miatt terjedt el. Ezek: a víz nagy fajhője miatt aránylag kis vízmennyiséggel jelentős hőenergia továbbítható a hőtermelő berendezésből a hőleadókba, a fűtőtestek átlagos felületi hőmérséklete 100 °C-nál kisebb, ami egészségi szempontból megfelelő, a fűtőkészülék működése majdnem zajtalan

Gravitációs melegvíz-fűtés:

A gravitációs melegvíz-fűtőberendezések működése a különböző hőmérsékletű víz sűrűségének különbségén alapszik. A magasan elhelyezett fűtőtestben lévő víz lehűl, nagyobb sűrűsége miatt süllyedni kezd, s a mélyebben fekvő hőtermelőbe áramlik, ahonnan a kisebb sűrűségű melegebb vizet kiszorítja. A lehűlt víz hőtermelőben újra felmelegszik és utána áramló hideg víz nyomására a csőrendszerben ismét felemelkedik és újra a fűtőtestbe áramlik.

Szivattyús-melegvíz-fűtés:

A vízszintes irányban nagy kiterjedésű és aránylag alacsony épületek fűtését gravitációs melegvíz-fűtésű berendezésekkel általában nem célszerű megoldani. Ugyancsak nem használható gravitációs fűtőberendezés azokban az épületekben, amelyekben a hőtermelő nem helyezhető el a legalsó szint fűtőtestjei alatt. Ilyen esetekben ugyanis a gravitációs nyomásmagasság nem elegendő a csőhálózatban létrejövő ellenállások legyőzésére. A berendezésben lévő víz keringetéséhez szükséges nyomásmagasságot mesterségesen, szivattyúval kell előállítani. A szivattyús melegvíz-fűtés a gravitációs melegvíz-fűtéstől lényegileg csak abban különbözik, hogy a berendezésben lévő vizet a csőhálózatba szerelt szivattyú keringteti. A szivattyú bekapcsolható akár a fűtővíz, akár a lehűlt víz fővezetékébe. Rendszerint az utóbbi megoldás a jobb, így a szivattyú élettartama hosszabb, a tömszelence tartósabb vízzáró, a csapágyak kevésbé melegszenek.

Kombinált gravitációs-szivattyús melegvíz-fűtés:

A gravitációs fűtésnek két nagy hátránya van. Egyik a nagyméretű csőhálózat, másik a rendszer tehetetlensége a nagy víztartalom miatt. A szivattyús fűtések e hátrányokat ugyan kiküszöbölik, de ezzel szemben állandó üzemköltség van. Már többször megkísérelték, hogy a két rendszer kombinációjaként készítenek olyan fűtőberendezést, amely mindkét rendszer előnyeit tartalmazza – lehetőleg hátrányaik nélkül. A kombinált gravitációs-szivattyús fűtőberendezésekben a fűtővizet hideg (általában -5 °C- nál hidegebb) idő esetén szivattyú enyhébb idő esetében gravitációs erő keringteti. A kombinált rendszer előnye, hogy a berendezés bizonyos teljesítményéig mint gravitációs fűtés üzemeltethető, és csak nagy hőszükséglet esetén, vagy gyors felfűtéskor kell a szivattyút igénybe venni. Az ilyen kombinált berendezések csőhálózata szűkebb, mint a gravitációs fűtéseké. A szivattyú üzemköltsége lényegesen kisebb, mint az egész fűtési idényben üzemeltetett berendezéseké. Ellenállása kicsi, így a gravitációs üzem közben a vízáramlást nem akadályozza.

A gyakorlat azt mutatja, hogy a szivattyús melegvíz-fűtés alkalmazása egyre inkább tért hódít a háztartásokban. Az újonnan kiépítendő rendszerekre különösen vonatkozik ez. Elsősorban a lényegesen alacsonyabb beruházási költségek miatt (kisebb anyagfelhasználás) másodsorban egyre inkább növekszik a segédenergiával üzemelő fűtőkészülékek aránya. Segédenergia felhasználásakor pedig igazán nem jelentős költség egy szivattyú beépítése még akkor sem, ha az nem a készülék tartozéka. Meglévő gravitációs rendszereket természetesen el lehet látni szivattyú nélkül is üzemelő készülékekkel, de a későbbiekben látni fogjuk hogy sok fűtőkészülék szivattyú nélkül nem is üzemel. A korszerű szivattyúk áramfelvétele egyébként sem okoz megterhelő anyagi kiadást. A javító-karbantartó szolgáltatás során a háztartásokban leggyakrabban az egyszintes vagy etázsfűtéssel találkozunk. Ebben az elrendezésben a hőtermelő berendezés, a fűtőtestek, a csővezetékek és tágulási tartály egy épületszinten helyezkedik el.