Kondenzációs gázkazán

Kondenzációs gázkazán

A kondenzációs kazán működése

A kondenzáció azt a folyamatot jelenti, amikor a gőzből folyadék, vagy szilárd test keletkezik (tulajdonképpen kicsapódás által). Erre az elvre épülnek a kondenzációs gázkazánok is.

Mire jó ez?

Energiatakarékos működést tesz lehetővé. A gázkazánok energiahatékonysága csak kondenzációs üzemmódban emelkedhet 88% fölé. Miért van ez?

A kazán belsejében a földgáz égése során füstgáz keletkezik. A hagyományos kazánoknál, ha ez kicsapódik a kazán belsejében (ez akkor történik meg, ha a füstgáz hőmérséklete 50-60 C fok alá süllyed), a kissé savas kémhatása miatt hosszabb távon képes megrongálni a gázkazán belsejét. Így a kazán élettartama is megrövidül.

Optimális esetben ezért a távozó füstgáz hőmérséklete nem süllyedhet 50-60 fok alá. Ennél magasabb hőmérsékleten ugyanis a benne található vízgőz is elillan, így nem károsítja a kazán belsejét. Emiatt a korábbi, hagyományos készülékek úgy működtek, hogy kb. 90 fokos fűtővizet termeljenek (ez tudta biztosítani a füstgáz elillanását).

Azonban az így elillanó gőz további – ki nem használt - hőmennyiséget (rejtett hő) tartalmaz. Ez a hőmennyiség a teljes fűtőérték kb. 11%-a.

Kondenzációs gázkazán esetén ezt a hagyományos készülékeknél felhasználatlanul maradó 11%-ot tudjuk kihasználni, így növelve a gázkazán hatásfokát, és csökkentve fűtésszámlánkat.

kondenzációs kazán

Milyen esetekben ajánlott a kondenzációs kazánok használata?

A kondenzációs gázkazánok előnyeit legjobban az alacsony hőmérsékletű fűtési rendszereknél tudjuk legjobban kihasználni (ilyen rendszerek például a padlófűtés és a falfűtés), mivel ezeknél a kazán nem dolgozik maximális teljesítményen (viszont az égéshője a láng hőmérsékletéből adódóan ugyanakkora).

Emellett minden olyan esetben, amikor a rendszer nem dolgozik maximális teljesítményen, energia takarítható meg kondenzációs gázkazán alkalmazásával. Radiátoros fűtésnél – amely magas hőmérsékletű rendszer – mindössze néhány olyan nap van fűtési szezononként, amikor szükség van a maximális teljesítményre. Ezeken a napokon kívül itt is ugyanúgy érvényesül a kondenzációs hatás.

Milyen előnye származik ebből a vevőnek?

A megnövekedett hatásfok okán csökken a szükséges energiafelhasználás: kevesebb gáz fogy ugyanakkora fűtésmennyiség mellett. Ennek következtében a fűtési költségei jelentősen csökkenhetnek.

10 kérdés és válasz a kondenzációs gázkazánokról

1. Hol találták fel a kondenzációs kazánokat?

A kondenzációs kazánokat Hollandiában találták fel, még az 1970-es évek végén.

2. Miért rendelkezik jobb hatásfokkal egy kondenzációs kazán, mint egy hagyományos?

A hagyományos kazánoknál az égéstermékek között jelen lévő vízgőz a kéményen keresztül távozik el. Mivel a vízgőz is jelentős mennyiségű energiát tartalmaz, ez így kárba veszik. A kondenzációs kazán megoldja ezt a problémát, és a vízgőzt nem engedi a kéménybe távozni, hanem lecsapatja, felhasználva annak energia(hő)tartamát is.

3. Mit jelent az, hogy a kondenzációs kazánok zárt égésterűek?

A zárt égésterű kazánoknál az égés egy elzárt területen következik be, az égési folyamatok nincsenek kapcsolatban a kazánnak helyet adó helyiséggel. Ez azt jelenti, hogy sem a levegő nem jut be a helyiségből a kazánba, sem az égéstermék nem jut ki a kazánból a helyiségbe. Ez szuper biztonságos, mivel a kazán nem használhatja el a levegőt az emberek elől, illetve nem kell tartani például a szén-monoxid mérgezéstől sem.

A zárt égésterű kazánok egy zárt rendszeren keresztül, az épületen kívülről vételezik a levegőt.

4. Mennyire voltak elterjedtek Magyarországon a kondenzációs gázkazánok, mielőtt kötelezővé tették őket?

Ellentétben a Nyugat-Európai 100%-os aránnyal, a 2013-ban Magyarországon eladott gázkazánok mintegy 20%-a volt kondenzációs típusú.

5. Mekkora megtakarítás érhető el a gázszámlán a kondenzációs gázkazánok használatával?

A tapasztalatok alapján a kondenzációs gázkazánok használatával mintegy 20-35%-os árcsökkenés érhető el a gázszámlán.

6. Melyek a leggyakoribb kondenzációs gázkazán márkanevek?

Az eladások alapján, Magyarországon a legkedveltebb gyártók a Bosch, a SaunierDuval, a Vaillant, a Remeha és a Viessmann.

7. Minél kisebb egy kondenzációs kazán, annál kisebb teljesítményű is?

Ezt így nem lehet kijelenteni, léteznek a piacon olyan kisméretű kazánok is, melyek nagy teljesítménnyel rendelkeznek.

8. Nem lenne olcsóbb inkább a lakás szigetelésére költeni a pénzt, új gázkazán vásárlása helyett?

Ezt mindig az aktuális feltételek döntik el, a legolcsóbb kondenzációs gázkazánok ára kb. 300000 forint, ebből pedig még nem lehet leszigetelni egy lakást.

9. Megoldhatom saját kezűleg is a kazán cseréjét?

A kazán cseréjekor mindenképpen érdemes kikérni egy szakember véleményét, aki segít kiválasztani a lakásnak megfelelő legjobb kazánt. Miután megvásároltuk a kiszemelt berendezést, mindenképpen gázszerelővel kell beköttetni!

A legtöbb kondenzációs kazán megköveteli a kémény átépítését is, ehhez szintén szakember szükséges. A hagyományos kémények helyett koaxiális (kétágú) rendszer kiépítése szükséges. A két ág egyikén érkezik az égést tápláló levegő, sa másikon távoznak az égéstermékek.

10. A csatornába vezethető-e a kondenzációs gázkazánból származó kondenzvíz?

A kondenzvíz kémhatása enyhén savas, kb. PH 3. Ez kb. a szódavízzel, ecettel megegyező kémhatás, így nem okoz kárt a környezetben, nem beszélve arról a tényről, hogy a szennyvíz kémhatása lúgos, azt a szennyvíztelepeken semlegesítik.

A fentieknek megfelelően az enyhén savas kondenzvíz csak semlegesíti a háztartási szennyvíz lúgosságának egy részét. Azért csak egy részét, mert nagyságrendekkel több lúgos szennyvizet termel egy háztartás, mint kondenzvizet egy kondenzációs gázkazán.

Mennyibe kerül a kondenzációs kazánra való átállás?

2015. szeptember 26-a után már csak olyan kazánokra kapnak engedélyt a nem lakossági fogyasztók, amelyek hatásfoka legalább 86%-os, 2016. január 1-e után pedig ugyanez a szabály vonatkozik a lakossági fogyasztókra is.

Jelenleg ennek a feltételnek a kondenzációs gázkazánok tesznek eleget, melyek a hagyományos kazánokkal ellentétben, nem engedik ki a kéménybe a tüzeléskor keletkező vízgőzt, hanem lecsapatják azt a kazánban, s a gőzben lévő energiát (hőt) is felhasználják.

Ez a folyamat jó, mivel így egységnyi mennyiségű tüzelőanyagból több hő nyerhető, vagy számokra lefordítva ezt, ugyanolyan fűtési szokásokkal is kb. 20-35%-os gázszámla csökkenés érhető el.

Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni azokat a költségeket, melyek a kondenzációs típusú kazánokra való áttéréskor jelentkeznek. Fontos leszögezni ugyanakkor azt is, hogy nem kell lecserélni a már meglévő és még működő gázkazánokat, a szigorítás csak az újonnan üzembe helyezett kazánoknál kötelező. Ennek köszönhető, hogy a költségek a magyar háztartások jó részénél csak a valamikori távoli jövőben jelentkeznek majd.

Árak

A kondenzációs kazánok új típusú kéményeket igényelnek, mivel ezek a kazánok zárt égésterűek, így nem az elhelyezésükre szolgáló helység levegője táplálja az égést. Az égéstérbe egy koaxiális rendszer vezeti be a levegőt, mely dupla csőrendszerének egyikén érkezik a levegő, másik tagján távoznak az égéstermékek.

A kondenzációs kazánok 100-150000 forinttal is többe kerülhetnek, mint a hagyományos kazánok, ehhez jön a kémény átalakításának költsége.

Ha már a kéményhez is hozzányúlunk, akkor kötelező egy felülvizsgálat a kéményseprőtől, ennek díja 10-15 ezer forint.

A gázszolgáltatóhoz gáztervet kell benyújtani, ami részletezi a kiépítésre kerülő rendszer elemeit, a felhasznált anyagokat, stb. Ennek ára kb. 40-60 ezer forint.

A gázkészüléket egy szakembernek kell lecserélnie (kb. 25-40 ezer forint munkadíj), illetve beüzemelnie (kb. 15-40 ezer forint), mivel az újonnan vásárolt kondenzációs gázkazán garanciája csak így válik érvényessé.

Végül, szükség lesz egy EPH (Egyen Potenciálra Hozás) jegyzőkönyvre is, mely a kialakított rendszer villamos biztonságát tanúsítja, enélkül a gázszolgáltató nem engedélyezi az üzembe helyezést. Az EPH jegyzőkönyv ára kb. 10-15 ezer forint.